Mikor van szükség kéményre, és mikor nincs?

A kérdésre a válasz magától értetődő (lenne), hiszen ha van fa-, vagy vegyestüzelésű kályha vagy kandalló, akkor kell, ha pedig nincs, akkor nem. Pedig a helyzet nem ennyire egyszerű, hiszen vannak olyan épületek, amelyekbe belépve egyiket sem találjuk, mégis van rajta kémény.

Mi a helyzet ilyenkor? És milyen fűtési módok közül választhatunk, ha nem szeretnénk kéményt a házunkra? Többek között ezeket is bemutatjuk a cikkben.

MIKOR KELL KÉMÉNY ÉS MIKOR NEM?

Vegyük külön a kettőt, és nézzük meg mindkét opciót.

MIKOR NEM KELL KÉMÉNY?

Van, hogy valaki, egész egyszerűen kényelmi vagy esztétikai okokból, nem szeretne kéményt a házára. (Habár kéménnyel foglalkozunk, ezt a nézőpontot is teljes mértékben megértjük.)

Ilyenkor érdemes olyan alternatív fűtési módot választani, amelyhez abszolúte nem szükséges kémény. Szerencsére bőven van választási lehetőség, hiszen ilyen például a hőszivattyú, az elektromos panel, a klíma vagy a konvektoros gázfűtés.

MIKOR VAN SZÜKSÉG KÉMÉNYRE?

A hagyományos, fa-és vegyestüzelésű kályhákhoz és kandalókhoz, a gázkazánokhoz, illetve a szén- vagy olajtüzeléshez szükség van kéményre. Itt azonban érdemes megállni egy pillanatra, hiszen a különböző fűtési módok más és más kéményt igényelnek.

Alapvetően Magyarországon a régebbi típusú Kádár-kockák, és a 80-as években épült, rendszerint két- vagy többszintes házak esetében találkozhatunk kisméretű kéménytéglából készült, belülről szintén vakolt kéményekkel. Ezek annak idején azért voltak hatásosak, mert nem terjedt el a gázfűtés, a fatüzelésnél pedig, ha odafigyeltek a száraz tüzelésre, akkor kevés korommal égtek, így az évenkénti egy-kétszeri ellenőrzést leszámítva hibátlanul működtek.

Ezekbe nem feltétlenül szükséges bélés, azonban gázkazánok esetében már igen. Ezekhez műanyag vagy fém bélelés ajánlott, attól függően, milyen égésterű a gázkazán. Hogy melyik típushoz pontosan milyen fajta ajánlott, azt egy későbbi cikkben fogjuk részletesen kifejteni, hiszen szükséges bővebben, szakmailag is körbejárni a dolgot.

Egyébként érdemes tudni, hogy amennyiben a gáz és a vegyestüzelést is szeretnénk megtartani, arra is van mód: ilyenkor univerzális kéményt érdemes választani.

MIÉRT VAN KÉMÉNYE A KANDALLÓ ÉS KÁLYHA NÉLKÜLI HÁZAKNAK?

Sok esetben van, hogy a régi, fatüzelés helyett egy modernebb, például elektromos fűtést választ az új tulajdonos, így a kályha okafogyottá vált, de a kéményt mégsem akarták elbontani.

Azonban érdemes figyelni arra, hogy a használaton kívüli kéményeket továbbra is szellőztetni kell, hiszen így megakadályozhatjuk a nedvesség felhalmozódását a kéményben és a házban.

A nem használt kéményeket továbbra is megfelelően tisztítani kell, legalább kétévente egyszer.

HAGYJUK A KÉMÉNYT VAGY NE HAGYJUK?

Egy felújítandó ház vásárlása esetén, főleg ha az egész tetőszerkezetet cserélni kell, jogosan merülhet fel a kérdés, hogy szükség van-e a kéményre, vagy bontsuk inkább el. A válasz azonban itt is többrétű.

Mi azt javasoljuk, hogy ha az anyagiak engedik, akkor mindenképp érdemes a kémény felújítására is költeni, hiszen ebben az esetben nem érhet minket váratlan meglepetés.

Habár nincsenek már olyan kemény telek, egy hatalmas szélvihar akár több órára is megbéníthatja az áramhálózatot. (Márpedig az éghajlati szélsőségek miatt sajnos itthon, Magyarországon is egyre nagyobb, súlyosak viharok és esőzések alakulnak ki.)

Ilyenkor pedig jól jön, ha van egy kályha, kandalló az otthonunkban. Ebben a bizonyos esetben a cserépkályha másodlagos "vész" fűtési funkciót látna el, azonban jobb félni, mint megijedni és várni azt, hogy mielőbb elhárítsák az üzemzavart.

Persze most jogosan merülhet fel aggályként, főleg egy kisebb otthon esetén, hogy értékes helyet vesz el a hasznos alapterületből. Ha szigorúan e szerint nézzük, akkor egy általánosnak mondható, 20-as kürtőmérettel rendelkező kémény 38x38 centiméternyi helyet foglal el.

A szellőzőkürt esetében ezek a metrikák már máshogy alakulnak, ilyenkor ugyanis 38x54 cm-nyi helyre van szükség, azonban el lehet őket vezetni a fal mellett. Tehát egyik vagy másik kémény választásakor sem vész el hatalmas hely a nettó alapterületből, így aki emiatt aggódna, azt megnyugtatjuk:szinte észre sem fogja venni.

Természetesen a fűtőberendezés (legyen az kályha vagy kandalló) szintén plusz helyet foglal, az azonban már egyéni preferencia, hogy kinek mekkora alapterületre van szüksége és hova fér el a berendezés.

Nem is beszélve arról, hogy a kandalló és a pattogó tűz látványa meghitt hangulatot kölcsönöz az enteriőrnek.

Persze szó se róla, a kéménynek is megvannak a maga hátrányai, hiszen törődést igényel.

Évente érdemes ellenőriztetni egy kéményseprővel és nekünk is rendszeres időközönként meg kell néznünk, hogy milyen a kémény külső állapota. Oda kell figyelnünk arra is, hogy száraz és ne nedves tüzifával tüzeljünk, máskülönben kátrány rakódhat le a belső falazaton, ami szétnyomhatja a kéményt és begyulladhat.

Vannak tehát pro és kontra érvek is a kémény megtartása mellett és ellen, ezeket azonban személy szerint nekünk kell mérlegelnünk. Vajon megéri-e a plusz fáradtságot? Szeretnénk-e minden eshetőségre felkészülni? Van-e rá anyagi keret? Mennyire esztétikus összevetve a ház külsejével?

Ha ezekre a kérdésekre meg tudjuk adni az egyértelmű választ, akkor azt is látni fogjuk, hogy szükségünk lesz-e kéményre abban az esetben is, ha esetleg az elektromos fűtés mellett tennénk le a voksunkat.

Érdekelnek a kémény szolgáltatásaink? Tekintsd meg a referencia oldalunkat az elvégzett munkáinkról!